Piac úr – vagy ahogyan angolul találkozhatunk vele, Mr. Market – egy Benjamin Graham által kitalált allegória. Graham Az intelligens befektető című klasszikus művében Piac úr segítségével magyarázza a részvénypiac ingadozásait. Példáján keresztül egyértelmű, hogy az árfolyam-ingadozások legfőbb oka Piac úr hangulatváltozásai. Graham mai kifejezéssel élve mániás-depressziósként írja le Piac urat, akinek az üzleti értékről kialakított becslései (vagyis az aktuális piaci árfolyam) a rendkívül pesszimistától a szélsőségesen optimistáig terjed.
Graham Az intelligens befektetőben a következőképpen mutatja be olvasóinak Piac urat:
Képzeljük el, hogy szerény részesedésünk van egy magánvállalkozásban, amely 1000 dollárunkba került. Egyik üzlettársunk, akit Piac úrnak neveznek, rendkívül előzékeny. Mindennap közli velünk, hogy szerinte mennyit ér az érdekeltségünk, ráadásul felajánlja, hogy ezen az áron megvásárolja azt, vagy – ha nekünk inkább úgy tetszik – további részesedést ad el számunkra. Előfordul, hogy az értékről alkotott véleménye az általunk ismert üzleti fejlemények és kilátások alapján hihetőnek és indokolhatónak tűnik. Piac úr azonban gyakran hagyja, hogy lelkesedése vagy félelmei vezessék, és így az általa javasolt érték esetenként ostobaságnak is tűnhet a szemünkben.
Amennyiben óvatos befektetők vagy józan üzletemberek vagyunk, vajon hagyni fogjuk, hogy Piac úr napi közlései befolyásolják saját véleményünket a vállalatban lévő 1000 dolláros részesedésünk értékéről? Csak abban az esetben, ha egyetértünk vagy üzletet kívánunk kötni vele. Boldogan eladunk neki, amikor nevetségesen magas árat mond, és ugyanilyen örömmel vásárolunk, ha alacsony az ára. Ám az idő többi részében bölcsebben tesszük, ha a vállalat működését és pénzügyi helyzetét bemutató jelentések alapján saját véleményt alakítunk ki vagyonrészünk értékéről.
Az igazi befektető pontosan ebben a helyzetben van, amikor tőzsdén jegyzett részvényt birtokol. Saját megítélése vagy hajlandósága alapján profitálhat a napi piaci árból, vagy éppen figyelmen kívül hagyhatja azt. Tisztában kell lennie a fontos árfolyammozgásokkal, különben nem lesz, ami alapján ítéletet hozhat. Figyelmeztető jelet kaphat tőlük, amivel jól teszi, ha törődik – egyszerűen fogalmazva ez annyit tesz, hogy eladja részvényeit, mert az árfolyam lement, s megelőzi ezzel a további veszteségeket. Meglátásunk szerint azonban az ilyen jelek legalább olyan gyakran félrevezetők, mint amennyi segítséget adnak. Az árfolyam-ingadozások alapvetően egyetlen dolog miatt igazán fontosak az igazi befektetőnek. Lehetőséget biztosítanak számára, hogy komoly árfolyamesés esetén bölcsen vásároljon, majd jelentős árfolyam-emelkedést követően hasonlóan bölcs módon eladjon. Minden más esetben jobban teszi, ha megfeledkezik a részvénypiacról, és figyelmét az osztalékhozamra, illetve vállalatainak működési eredményeire összpontosítja.
(Az intelligens befektető, 8. fejezet, 167. oldal)
Warren Buffett, aki nemes egyszerűséggel a befektetésekről valaha írt legjobb könyvként méltatja Az intelligens befektetőt, a Berkshire részvényeseinek írt éves jelentéseiben is rendre hivatkozik Piac úrra:
Barátom és tanárom, Benjamin Graham sok évvel ezelőtt kiválóan leírta, hogyan érdemes lelkileg hozzáállni a piaci ingadozásokhoz. Hitem szerint ez a sikeres befektetéshez leginkább hozzásegítő megközelítés. Azt mondta, hogy a piaci árfolyamokra egy Piac úr nevű rendkívül szolgálatkész fickóként érdemes tekinteni, aki üzlettársunk egy magánvállalkozásban. Piac úr minden áldott nap megjelenik, és közöl egy olyan árat, amelyen vagy megvásárolná a tulajdonrészünket, vagy eladná a sajátját.
Bármennyire stabil is a közös tulajdonunkban lévő vállalkozás gazdasági helyzete, Piac úr árfolyamairól ez a legkevésbé sem állítható. Ez annak tudható be, hogy – elmondani is szomorú, de – szegény barátunk gyógyíthatatlan érzelmi problémákkal küzd. Időnként eufórikusan érez, és kizárólag az üzletre kedvezően ható tényezőket látja. Amikor ilyen hangulatban van, nagyon magas vételi-eladási árat mond, mert attól tart, hogy elcsaklizzuk tulajdonrészét, és megfosztjuk a hatalmas nyereségtől. Máskor depressziós lesz, és csak a bajt veszi észre a gazdaságban és a világban is. Ilyenkor nagyon alacsony árat fog mondani, mert retteg attól, hogy tulajdonrészünket rátukmáljuk.
Piac úrnak egy további kedvező tulajdonsága is van. Nem sértődik meg, ha figyelmen kívül hagyjuk. Amennyiben az árfolyama a mai napon érdektelen számunkra, holnap újból előáll egy másikkal. Bármilyen tranzakció szigorúan a saját döntésünk. Ilyen feltételek mellett minél inkább mániás-depressziós a viselkedése, annál jobb nekünk.
Ám a bálban mulató Hamupipőkéhez hasonlóan nekünk is meg kell fogadnunk egy figyelmeztetést, különben minden tökké és egérré változik: Piac úr kiszolgál bennünket, de nem mutatja az utat. A pénztárcájából, nem pedig a bölcsességéből profitálhatunk. Ha egyik napon különösen bolondos hangulatban jelentkezik, szabadon eldönthetjük, hogy rá se hederítünk, vagy kihasználjuk őt, ám ha a befolyása alá kerülünk, az katasztrofális következményekkel jár. Így igaz: ha kétségeink vannak azt illetően, hogy Piac úrnál sokkal jobban értjük és értékeljük vállalkozásunkat, akkor ez nem a mi világunk. Ahogy pókerben mondják: „Ha 30 perce játszol, és nem tudod, ki a balek, akkor te vagy az.”
(Warren Buffett jelenti, II/A. Piac úr, 72. oldal)
Az idézetek forrása:
Benjamin Graham: Az intelligens befektető
T.bálint kiadó, 2011
536 oldal, 25% kedvezménnyel 6990 Ft helyett 5245 Ft
Warren Buffett jelenti – Leckék befektetőknek és vállalatvezetőknek
T.bálint kiadó, 2013
292 oldal, 25% kedvezménnyel 5490 Ft helyett 4120 Ft
